Bekerült a korosztályos válogatottba Baglady Kornél!

Néhány napja érkezett Gerliczki Máté meghívója, az örömhír kapcsán Kori édesapja, dr. Baglady András elevenítette fel fiatal játékosunk kezdeti lépéseit. – Az első szó persze a mérhetetlen büszkeségé, az egész család nagyon boldog. De hogy a kezdetekről meséljek, nagyon eleven gyerek volt, hamar megszerette a focit. Ami az alapjait illeti, szerintem nagyon hasznos volt, hogy Sneff Ferenc tanár úrral 4 éven keresztül csinálták a játékos sportvetélkedőt, kétszer voltak országos döntőben is, ez jó alapot adott neki. Hívták versenyszerűen úszni is, de aztán a foci mellett döntött. Érdekes, hogy ő már az ovifocit a Kanizsa berkein belül kezdte, tehát mondhatjuk, hogy a legkisebbektől jutott el a legnagyobbakig. A bátyjával együtt idősebb korosztállyal játszott 4 éven keresztül. Egy idő után ez már nem mehetett tovább, s úgy döntöttünk, hogy a ZTE-hez igazol, ott 7 évet töltött. A suliban nem váltottunk, ő volt az egyetlen, aki maradt Kanizsán a BLG-ben, és mellette járt focizni Egerszegre. Tizenegyedikig így is kitűnő tanuló volt, de az utolsó év már nagyon nehezen ment, és Lánczos Attilával már sokat beszéltünk róla, hogy jöjjön haza, felvázolta a következő időszakot, amit el is fogadtunk, visszajött az U19-be, mellette kiigazolt Semjénházára, hogy találkozzon a felnőtt focival. Itt Keszei Feritől is sokat tanult, télen visszatért az U19-hez, plusz kapott külön erőnléti edzőt, Németh Imre személyében, aki atlétikai képzéssel, erősítéssel fejlesztette Korit. Felkerült a felnőtt keretbe, ahol sikerült meggyőzni a szakmai stábot, s a felkészülést, valamint az azt követő szezont már a felnőtt csapat tagjaként kezdte el. A balatonlellei szezonnyitóra úgy ment el, hogy nem volt semmi elvárása. De amikor intettek neki, hogy jöjjön, akkor láttam rajta, hogy falfehéren indult a vonalig… de aztán szerencsére minden jól sült el, most pedig nagyon várja a válogatott bemutatkozást –

Az interjúnk felvételekor is minden Kornél arcára volt írva, ahogy mondani szokás, fülig ért a szája. Bár azt nem titkolja, van benne némi drukk. – Nagyon izgatott vagyok, van bennem egy kis gyomorideg, de remélem, hogy az hamar meg fog szűnni. Örülök, hogy olyan fiatalokkal fogok focizni, akik magas szintet képviselnek. Szeretnék tőlük is tanulni, s megismerni ezt a közeget, hogy milyen egy utánpótlás-válogatottban focizni. Nagyon várom már. Úgy gondolom, ha ezt valaki olvassa, látja, akkor az egész Kanizsán büszkeséget jelent. Ráadásul mérkőzés is lesz, szerdán Montenegróval játszunk, azt különösen várom, remélem be tudok mutatkozni címeres mezben –

A bemutatkozás egyik kulcsa lehet a jó forma. Ez pedig Gabala Krisztián szerint adott, sőt, vezetőedzőnk úgy látja, az elmúlt fél év Kornél fejlődésében olyan szintű volt, ami mindenkit meglepett. – Minden edzőnek, akinek a keze alól kijön egy válogatott játékos, az óriási elismerés. Azt fogalmaztam meg mindenki felé, hogy ez egy igazi közös siker. A stábé, a Klubé, a lányoké a büféből, a mosókonyhából… tényleg a teljes egyesületé! Nagykanizsa büszke lehet erre, persze, innentől már minden a Kornélon múlik. Hála Istennek, nekem is volt szerencsém utánpótlás-válogatottban szerepelni, és azt az elismerést akkor még fel sem fogtam. De ma visszagondolva tudom, hogy ez egy nagyon nagy dolog. Egyértelműen érettebb formában játszik Kornél, mint bármikor. Hosszú utat járt be, ő megtestesíti azt, hogy valóban csak a labdarúgásban látta a jövőjét. Az ő példája bizonyítja, hogy nem szabad feladni, hiszen nemcsak az akadémiákról lehet odaérni a válogatotthoz –

Utóbbi gondolathoz csatlakozott ügyvezetőnk Lánczos Attila is. Mint azt megemlítette, Kornél mostani behívója jó példa lehet minden nálunk edződő fiatalnak. – Ez egy álom beteljesülése – egyben egy fontos visszaigazolás mindannyiunk számára. De szeretnék valamiről őszintén beszélni! Az ilyen sikerek után gyakran megjelennek új lehetőségek. Más klubok, csábító ígéretek, gyorsabb utak a siker felé. Ez természetesen része a sportnak. De fontos megérteni valamit: nem minden lehetőség valódi előrelépés. Egyesületünk nem véletlenül juttatta el idáig a játékosát, figyelemmel kísérjük fejlődését, egyéni képzésben részesítjük, s tervezzük jövőjét, nemcsak a tehetséget látjuk, hanem az embert is. Egy fiatal sportoló pályája nem egy kiugró szezon, hanem egy hosszabb, folyamatosan fejlődő időszak, melyhez sok munka, sok alázat és nem kevesebb türelem kell. Nem az a legfontosabb szerintem, hogy ki ígér többet, hanem az, hogy ki tud valóban többet adni ebben az időszakban. A Klub megmutatta, bizonyította, hogy képes a legmagasabb szintre eljuttatni a játékosait. Nem ígéretekkel, hanem munkával. És ami talán a legfontosabb: itt a gyerekek nem vesznek el, nemcsak számok lesznek a sok közül. Itt ők számítanak. A legnagyobb érték, amit egy csapat adhat, az a biztonság. Éppen ezért arra kérem Önöket, amikor döntést hoznak, ne csak a következő lépést nézzék. Nézzék az utat, nézzék azt, hogy honnan indultak – kik segítették el odáig a gyermeküket. Néha az a legjobb döntés, ha maradunk… és együtt építkezünk tovább. Hogy mire alapozom az alábbi gondolatokat? A keret tagja további két tehetséges kanizsai fiatal. Varga Péter, ő Lendváról érkezett vissza, s Kadrija Arianit, ő pedig Csáktornyáról igazolt haza, valamint a ZTE-től érkezett Józsa Zétény. Utánpótlásunkból is számos játékosunk edzett már fent a felnőtteknél, s volt, aki pályára is lépett. Várakozással, egyben nagy örömmel tekintünk Kornél szereplésére, amely egy komoly mérföldkő a pályafutásában. Legyen ő követendő példa fiataljaink számára – zárta gondolatait Lánczos Attila.

Kornél sikerét az is emeli, hogy rajta kívül mindössze egy új játékos csatlakozott az U18-as válogatott legújabb keretéhez.